H-3200 Gyöngyös Mátrai út 36; Telefon: +36 37 518 300; E-mail: informacio@uni-eszterhazy.hu

Drasztikus változásokra van szükség az agráregyetemeken

Utolsó módosítás: 2020. június 15.

Akár a világ húsz-harminc legjobb agráregyeteme közé is bekerülhet hosszabb távon a Szent István Egyetem, amely négy hazai agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával augusztus elsejétől alakul újjá – nyilatkozta az agrarszektor.hu-nak Gyuricza Csaba, az integrációt előkészítő bizottság vezetője.

Az átszervezés kiterjed az agrártárca háttérintézményeként működő gödöllői Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központra (NAIK) is. Gyuricza Csaba szerint a magyar agrárképzésben és agrárkutatásban azonnali modernizációra van szükség, mert a mai struktúra nem igazodik a piaci igényekhez, a hallgatói létszám pedig csökken. Emellett a kereseti lehetőségek drasztikus javításával el kell érni, hogy az agrár-felsőoktatás újra vonzóvá váljon a végzős pályakezdő fiatalok számára.


Agrarszektor.hu: Nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, amely a gödöllői Szent István Egyetembe olvasztja a Kaposvári Egyetemet, az Eszterházy Károly Egyetem gyöngyösi Károly Róbert campusát és a keszthelyi Pannon Egyetem Georgikon karát. Miért volt szükség az integrációs lépésre?

Gyuricza Csaba: A hazai agrárképzésben és agrárkutatásban azonnali modernizációra van szükség, hogy a piaci igényeket kielégítő, fenntartható rendszer jöjjön létre. A mezőgazdaság világszinten dinamikusan fejlődik, de ezzel az ütemmel a magyar agrár-felsősoktatás az utóbbi időszakban nem tudott lépést tartani. Ennek egyik legfontosabb oka, hogy az infrastruktúra szétaprózott, a képzési tartalom nem elég modern és a gyakorlati megközelítés is hiányos. Magyarország kis ország, ma mégis 11 különböző egyetemen és 17 képzési helyen folyik agrároktatás, és ez olyan luxus, amelyet a gazdagabb országok sem engedhetnek meg maguknak. A hasonló területű Hollandiában, Dániában, Ausztriában és Szlovákiában például egy-két agrárképzési centrumot alakítottak ki, amely lehetővé teszi a felhasználható források hatékony felhasználását is. Mi most ezeket a forrásokat szétforgácsoljuk, ezért versenyhátrányban vagyunk más országhoz képest.

A.: Mennyire népszerű ma az agrárképzés a fiatalok körében?

Gy. Cs.: A rosszul működő mai rendszer miatt a hazai agráregyetemek megítélése is előnytelen, és ez is szerepet játszik abban, hogy az agrárpálya a fiatalok számára jelenleg nem igazán vonzó. Egy intézményre átlagosan ezernél kevesebb hallgató jut, az idei adatok pedig azt mutatják, hogy az agrárképzésben a jelentkezések száma 40 százalékkal csökkent. Ha ezt így hagynánk, a kisebb vidéki oktatási intézmények megszűnnének, és ezzel a vidéki értelmiség képzési bázisait veszítenénk el.

A.: A kormány szándékai szerint a hazai egyetemek többségénél változik a szervezeti-működési struktúra. Az agrár-felsőoktatási összevonás hogyan valósul majd meg?

Gy. Cs.: Az új egyetem több menetben alakul meg. Első lépésként a négy szervezet összeolvadása révén augusztus elsejével létrejön az új intézmény, amely Szent István Egyetem néven, ötcampusú szervezetként működik tovább. Ezt követően a létrehozott új egyetemnek az év végéig fel kell készülnie arra, hogy 2021. január elsejétől állami magánalapítványi működésre térjen át. Ez összhangban áll azokkal a kormányzati törekvésekkel, amelyek szerint a hazai egyetemek jelentős része a jövőben alapítványi fenntartású lesz. Az átszervezési folyamat része az is, hogy a megalakuló nagy agráregyetemhez csatlakozik a hazai gyakorlati agrárkutatást összefogó Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tizenegy kutatóintézete és négy gazdasági társasága is. Kivételt csak a sárvári Erdészeti Tudományos Intézet és a budapesti Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) képez, mivel előbbi a Soproni Egyetemhez, utóbbi pedig újra közvetlenül az agrártárcához tartozik majd.

A teljes cikk az Agrárszektor oldalán érhető el


< Vissza