H-3200 Gyöngyös Mátrai út 36; Telefon: +36 37 518 300; E-mail: informacio@uni-eszterhazy.hu

Egy „modern" szent a középkorból

Utolsó módosítás: 2019. április 04.

Árpád-házi Szent Margit életéről és tetteiről kivételesen bőséges forrásanyag áll rendelkezésünkre. Dr. Deák Hedvig OP, a Sapienta Főiskola tanára hosszú évek óta kutatja az egyetlen magyar domonkos szent életét. Egy modern szent a középkorból című előadásában a Szent Margit kanonizációs eljárásával kapcsolatos kutatások legújabb eredményeit is ismertette az Akadémiai esték programsorozat keretein belül.

Szent Margit 1242-ben született. Szülei – IV. Béla és Laszkarisz Mária – a tatárjárás alatt fogadalmat tettek, hogy gyermeküket Istennek ajánlják fel, ha az ország megszabadul a tatároktól. Így került Margit 3,5 évesen a veszprémi Szent Katalin-kolostorba, hol a gyerekkorát töltötte. 1252-ben költözött az apja által építtetett Nyulak szigeti (ma Margit-sziget) Szűz Mária-kolostorba, ahol 12 éves korában szerzetesi fogadalmat tett. Rendtársai a legfontosabb arisztokrata családokból kerültek ki.

A Szűz Mária-kolostor művelődéstörténeti szerepe
A török hódításokat a korabeli kódexek nagyon kis százaléka vészelte át. A 45 megmaradt magyar nyelvű írásos emlékből tizennégyet a szigeti kolostorban írtak. Ezek közül az egyik legfontosabb kézirat Margit életrajzát tartalmazta. Ezeket a kódexeket és a Margit ereklyéket a kolostor apácái mentették meg.

Margit szentté avatási pere
A keresztények a 12. században alkották meg azt a bizonyító eljárást, ami a mai napig sem változott sokat. A szentté avatási per megindításához életrajzot kell benyújtani, ki kell hallgatni azokat a tanúkat, akik ismerték a jelöltet és azokat is, akikkel csoda történt, miután kapcsolatba kerültek vele. Margit szentté avatási peréhez 110 tanúvallomást rögzítettek, amiben 54 csodatétel története is megtalálható. Ennek, a mai napig olvasható írásnak köszönhető, hogy ilyen részletesen ismerjük Margit életét. A keresztények számára az önfegyelem és a keresztény szeretet példaképe, aki visszautasította a státuszával járó kiváltságokat, alacsonyrendű munkákat végzett, egyszerű ruhákban járt, adományokkal és imával próbált segíteni a szegényeken.

Stigmák
Az 1600-as évek közepén jegyezték fel először Itáliában, hogy Margitnak stigmái voltak. Az olasz templomokban gyakran ábrázolják vérző, Krisztus keresztre feszítését idéző sebekkel. Mivel ezek a történetek egy korabeli vallomásban sem jelentek meg, a kutatók szerint nagy valószínűséggel nem is igazak.

Margit szentté avatása
Margit szenté avatását az 1200-as, 1300-as és 1400-as években is több alkalommal kezdeményezték – többek között Mátyás király is. Végül 1943-ban XII. Piusz pápa írta alá azt a bullát, amiben szentnek nyilvánították Margitot.

szöveg, fotók: Nagy Réka


< Vissza