H-3200 Gyöngyös Mátrai út 36; Telefon: +36 37 518 300; E-mail: informacio@uni-eszterhazy.hu

Hol is volt Földvár?

Utolsó módosítás: 2019. március 07.

Mi történt 1526-ban a mohácsi csatában? Történelmi tényekre, a legújabb felfedezésekre és a még megválaszolatlan kérdésekre is kitért az Akadémiai esték programsorozat előadásában Prof. Dr. Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezetője és a jelenleg is folyó kutatások egyik vezetője.

Az általános iskolai történelem órákon minden magyar diák megtanulja, hogy a mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott, mint ahogy azt is, hogy ez volt a magyarok egyik legsúlyosabb katonai veresége, és az oszmán történelem egyik legnagyobb győzelme. Azt azonban kevesen tudják, hogy közel 500 évvel a csata után még mindig vannak megválaszolatlan alapkérdések.
Az elmúlt évszázadok során 16 alkalommal jelentették már be, hogy megtalálták Földvárt és a csata pontos helyszínét. A szakemberek többsége eddig két helyszínt azonosított. A mai Sátorhely és Majs környékét. A Dr. Pap Norbert és Dr. Fodor Pál, az MTA BTK főigazgatója által vezetett munkacsoport a környezeti rekonstrukció módszerével próbálják megtalálni az ütközet pontos helyszínét. 7 pont alapján végzik a vizsgálatokat.

1. Az írásos emlékek alapján egy nagy kiterjedésű sík területet keresnek, ahol nincs erdő és víz.
A kutatók az 1920-as évekig Sátorhely környékét tekintették a csata helyszínének. A 20-as években azonban katonatiszti múltú szakírók Majs környékét jelölték meg. A későbbi kutatások azonban elvetették ezt a hipotézist arra hivatkozva, hogy az 1526-os év nagyon csapadékos volt. Majs környékén a nehézpáncélzatú lovasoknak így sárban, mocsárban és az áradó Borza patak mellett kellett volna harcolniuk. Tehát elég logikátlan helyszínválasztás lett volna.

2. Keresik a „dombot" a mohácsi síkon...

3. ... és a csekély mélységű völgyet is.
A helyszín pontos meghatározásához sokan hívták már segítségül Brodarics István mohácsi csatával kapcsolatos visszaemlékezését.

„...Velünk szemben színházi nézőtér formájára hosszan elnyúló domb húzódott, melyen túl a törökök császára ütötte fel táborát, a dombról kis falucska ereszkedett alá egy templommal, ennek Földvár a neve, ott helyezkedtek el az ellenséges lövegek..."

Brodarics visszaemlékezéseiben olvasható az is, hogy az oszmán lovasok mozgását csupán a lándzsáik hegye árulta el. A kutatóknak Majs környékén nem sikerült rekonstruálniuk ezt a látványt, Sátorhely környékén azonban igen. Ráadásul még a mai viszonyok között is – közel 500 év erózió után - megfelel a leírtakhoz hasonló török táborhely kitakarására.

4. Keresik azt a mocsaras tavat, ami a csatatér mellett volt.
Erről a magyar és a török feljegyzések is említést tesznek. A Duna és a csatatér között húzódó mély mocsárban sokan haltak meg. A leírásoknak a Sátorhely közelében található Vizslaki rét felel meg legjobban. Majs környékén azonban nem találtak mély mocsaras területet.

5. A mocsár mellett van egy árok, vagy egy völgy.
Magyar, cseh és török források egyaránt megemlékeznek egy nagy árokról. A Vizslaki rét közelében található, egy ma már főleg csak műholdfelvételeken látható, 50-70 méter széles, 1 méter mély és majdnem 5 km hosszú egykori folyómeder, ami évszázadok alatt természetes úton töltődött fel. Amikor a 20-as évek elején elkezdték lecsapolni ezt a területet, nagyon sok emberi csontot találtak az egykori mocsár területén. Előkerült egy teljes lovagi felszerelés is lándzsával és egy drágaköves karddal.

6. Földvár falu és a templom megtalálása.
Már korábban is próbálták középkori oklevelek és feljegyzések alapján azonosítani azt a helyet, ahol a Brodarics által említett település elhelyezkedhetett. A korabeli térképek alapján a mai Sátorhely települést még az 1730-as években is Földvárnak nevezték.

7. Milyen régészeti leletek kerültek elő a térségből?
Az 1960-as években, majd később a sátorhelyi emlékpark kialakításakor (1975-76) is találtak tömegsírokat a nagy árokkal párhuzamosan. Ezek a csata ideje alatt lőállásként funkcionáltak.

A Magyar Tudományos Akadémia Kiválósági programja által - 120 millió forinttal - támogatott 3 éves kutatás tehát még tart, ám az eddigi leletek és adatok alapján úgy tűnik, egyre nagyobb biztonsággal jelenthető ki, hogy a magyar történelem egyik legnagyobb veszteséggel járó csatáját a mai Sátorhely közelében vívták meg. A geográfusokból, geoinformatikusokból, történészekből és régészekből álló munkacsoportok azon dolgoznak, hogy 2026-ra - vagyis a mohácsi csata 500 éves évfordulójára - a lehető legtöbb, a témával kapcsolatos kérdésre megkapjuk a választ.

szöveg, fotó: Nagy Réka


< Vissza