H-3200 Gyöngyös Mátrai út 36; Telefon: +36 37 518 300; E-mail: informacio@uni-eszterhazy.hu

Legyél Te is régész!

Utolsó módosítás: 2019. május 29.

Mit csinál egy régész a hétköznapokban? Mi alapján döntenek arról, hogy hol kell feltárásokat végezni? Hogyan lehet meghatározni a felszínre került leletek – csontok, fegyverek, ékszerek, edények – korát? Ezeket a témákat is érintette az Akadémiai esték programsorozat Junior előadásán Tóth Zoltán. Az egri Dobó István Vármúzeum régésze mindezek mellett mesélt az elmúlt évek során végzett gyöngyösi ásatásokról is.

A Heves megyei tervásatásokat és a beruházások megkezdése előtt kötelező feltárásokat egyaránt az egri Dobó István Vármúzeum régészei végzik. A Junior Akadémiai Esték előadója, Tóth Zoltán régész is számos ásatáson vett már részt. Előadásában szakmájáról mesélt a gyerekeknek, akik egy képzeletbeli ásatáson ki is próbálhatták, hogy milyen érzés ecsettel a kezükben, lépésről-lépésre felszínre hozni a történelem kis darabkáit.

Sokakban – felnőttekben és gyerekekben egyaránt – felmerülhet a kérdés, hogy honnan tudják a régészek, hol kell ásatásokat végezni?
Ha épül egy gyár, vagy egy új útszakasz, akkor ott kötelező elem az úgynevezett örökségvédelmi előkészítés. A hely történelmi múltja alapján a régészek feltérképezik a területet. Ha például köztudott, hogy az adott területen korábban település állt, akkor nagy eséllyel fognak felszínre kerülni a munkálatok elvégzése során különféle leletek.

Az első lépés szinte minden esetben a gépi földmunkák elvégzése. Ilyenkor a kijelölt területről eltávolítják a humuszréteget, hogy kirajzolódhassanak azok a területek, ahol érdemes lehet ásni. A régészek tapasztalt szeme hamar észreveszi az erre utaló jeleket. Ha például a föld téglalap alakban megsüllyed, akkor ott sírok találhatók. A modern technikát kihasználva, a gépi földmunkák elvégzése után ma már drónnal is feltérképezik a kijelölt területet.

Ez után kezdődik meg a régészeti bontómunka. Ha egy sír feltárása a cél, akkor ecsettel és kisebb szerszámokkal dolgoznak, ám egy épület kiásásához nagyobb szerszámokat, ásót, lapátot használnak. Ilyenkor fémdetektorokkal is átvizsgálják a területeket. A műszer hatékonysága természetesen függ attól, hogy mekkora a fémtárgy mérete és milyen mélyen van a földben. Tóth Zoltán felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy törvénybe ütköző ezt a technikát magáncélra használni. Például ha valakit rajtakapnak, hogy a határban, vagy a szántásban fémdetektorral vizsgálódik komoly büntetésre számíthat.

Hány ember dolgozik egy ásatáson?
A feltárásra váró terület méretétől és a leletek mennyiségétől függően 10-20 ember dolgozik egy ásatáson. Részt vesz a munkálatokban a régész, a régésztechnikusok, akik segítik a dokumentálást - fotóznak, rajzolnak – és természetesen vannak, akik a feltáró munkát végzik. A restaurátorok többnyire a műhelyükben dolgoznak, de egy nagyobb lelet felszedésekor és elcsomagolásakor ők is részt vesznek a terepmunkában.

Mi alapján lehet megállapítani, hogy egy lelet melyik korból származik?
A feltárt sírokból előkerült csontok kora csak később, speciális eljárás segítségével határozható meg. A temetkezés módja és az előkerült tárgyi leletek – pl. ékszerek, övcsatok, cserepek – azonban sokat segítenek a helyszíni kormeghatározásban, ugyanis minden időszaknak megvoltak a jellegzetességei.

Gyöngyösön is számos régészeti feltárásnál segédkezett már. Melyek voltak ezek?
Több alkalommal végeztünk már ásatásokat az Olajbafőtt Szent János templom mellett, ahol Árpád-kori sírok kerültek a felszínre. A középkorban a templomok fallal körülvett, felszentelt területén temették el a közösség hithű tagjait. Ez hitük szerint a menyországba jutás alapfeltétele volt. Ezért nagy biztonsággal lehetett tudni, hogy itt találni fogunk leleteket. Érdekesség, hogy a hagyományosan eltemetett emberek maradványai mellett találtunk egy érdekes, magzatpózban fekvő csontvázat is. Azokat temették így el, akiknek a közösség valamilyen különleges képességet tulajdonított. A feltárások során előkerült leleteknek köszönhetően kiderült, hogy Gyöngyös területén körülbelül már 300 évvel korábban is laktak, mint ahogy azt eddig gondoltuk. Ez nagyon nagy eredmény.

Emellett több alkalommal végeztünk már ásatásokat Abasáron, a Bolt-tetőn, ahol Aba Sámuel király nemzetségfői központja után kutatunk.

szöveg: Nagy Réka
fotók: Domjánné Dr. Nyizsalovszki Rita


< Vissza