3358 Erdőtelek, Fő út 129.
Telefon/fax: 30/416-9705; 36/496-022
E-mail: arboretum@uni-eszterhazy.hu

Munkatársak:
Zöllei Tamás arborétumvezető
Telefon: 20/404-0473 ; e-mail: arboretum@uni-eszterhazy.hu
Oláh Tiborné dísznövény eladó, csoportvezető
Besenyei Viktória kisegítő kertész
Csontó Zoltán kőműves, parkgondozó
Szigili Sándor karbantartó

Ünnepi nyitvatartás
Az arborétum 2019. március 15-én 9 és 17 óra között várja a látogatókat.

Nyitvatartás

Munkanapokon:
Nyári nyitvatartás: március 1-től október 31-ig 8-18 óráig
Téli nyitvatartás: november 1-től február 28-ig 8-16 óráig.

Szabad- és munkaszüneti napokon:
- április 1-jétől október 31-ig 9.00-17.00 óra között
- téli időszakban bejelentkezés alapján.

Telefon: 36/496-022 ; e-mail: arboretum@uni-eszterhazy.hu
Kérésre szakvezetést biztosítunk.

Belépők
Felnőtt: 600 Ft
Diák / nyugdíjas: 350 Ft
Gyermek (3-6 év között): 150 Ft
A belépés 3 éves kor alatt ingyenes
A kedvezmény igénybevételére jogosító igazolvány felmutatása szükséges!

Megközelítés
Budapestről az M3 autópályán, letérés Erdőtelek-Kál lehajtón. A Budapest-Miskolc vasútvonalon Kál-Kápolna állomáson történő átszállással Kisújszállás felé, az első állomás Erdőtelek. A vasútállomástól 1 km-re, a falu központjában található az arborétum.

Az arborétum története

Erdőtelek az Alföld peremén található, Heves megye hevesi járásában, önálló önkormányzatú község. Az 1500-as években a török pusztítás folytán néptelen. Erdőtelek pusztának birtokosa 1600-ban Ménkereki Lápi Gáspár. 1691-ben eladják a birtokot Butler Jánosnak, az egri vár kapitányának, aki 1701-ben örökbefogadja unokaöccsét. 1792-ben az unoka, Butler János, Párdány grófja veszi át a birtokot. Ő is utód nélkül marad, így az örökösök elkótyavetyélik a kastélyt és az 526 kat. hold földet.

Így vásárolta meg 1890-ben dr. Kovács József* (Tengelic, 1832. II. 11. – Erdőtelek, 1897. VIII. 6.) egyetemi tanár. Az ő nevelt fia, dr. Kovács József** (Budapest, 1871. – Erdőtelek, 1945.) alakította át 1895-től a kastély kertet, és létesített a kastélyparkból gazdag élőfa-gyűjteményt. Az általa létrehozott 3 ha területű gyűjtemény világhírű lett. A doktor fő érdeme, hogy az Alföld legmelegebb és legszárazabb részén olyan örökzöldekben bővelkedő arborétumot alkotott, amely külföldi szakmai körökben is méltán keltett feltűnést. A csapadékhiány káros hatását a kert mellett lévő őslápos-égeres és a szomszédos Hanyi-ér ellensúlyozta.

Orvosi tanulmányai mellett elismert botanikussá képezte magát. Számos növénytani egyesület tagja, illetve az Országos Magyar Kertészeti Egyesület alelnöke volt. Több dendrológiai tárgyú, azaz fákkal foglalkozó témájú cikket írt, ugyanis Magyarországon a XIX. század közepén terjedt el a tájképi kertek harmadik válfaja a dendrológiai tájképi kert, más néven arborétum, vagy gyűjteményes kert. Ennek lényege, hogy a döntően külhoni fenyő és lomblevelű növényeket a tájképi kertművészeti stílus elvei szerint telepítették, így olyan hatást értek el, mely a kompozíciókat a kertművészeti alkotások rangjára emelte. A kert eredetileg 11 hektár volt, mellette gyümölcsös, 4 hektár gazdasági udvar a kastéllyal és az üvegházzal.

A kert alapítói: Dr. Kovács József* és ifj. dr. Kovács József**

A kertépítésben Goccsald Antal jól képzett kertész segédkezett, aki jól ismerte a nyugati kertkultúrát és -művészetet. Az 1920-as évektől a kert fejlesztése felgyorsult. A doktor hazai és külföldi botanikusokkal tartott baráti kapcsolatai révén sok növényritkaság, újdonság került a tulajdonába. A dendrológiai gyűjtemény az 1920-30-as évekre országos hírnévre tett szert.

1945-ben 85 éves korában dr. Kovács József meghalt, s a háború után a kertet államosították. Az új tulajdonosok hozzá nem értésükkel, dilettantizmusukkal óriási pusztítást végeztek. A teljes megsemmisüléstől a moszkvai füvészkert tudományos munkatársai mentették meg, akik jó ismerősei voltak Kovács doktornak és éppen őt keresték. A szovjet vendégek azonban már csak a lepusztult kertet találták. A látványon felháborodva azonnal intézkedtek, és a 3 hektáros arborétum két nap múlva természetvédelmi terület lett, az Országos Természetvédelmi Tanács 1950. május 30-i rendelete alapján.

A kert kezelője 1951-től a Mátrai Erdőgazdaság, valamint kiváló képe sségű, lelkes irányítója Dénes Kamilló kertmémök 1976-ig, melytől Novák Károly lett a kert vezetője. 1971-től 1984-ig a Fővárosi Kertészeti Vállalat a kert kezelője. 1984-től a Bükki Nemzeti Park kezelésébe került és fokozott védelemben részesült. 1985-ben Novák Károly a kert avatott vezetője megkezdte a bővítést újabb 3 ha bevonásával és egy mesterséges tóval. 1989-ben sikerült továbbfejlesztenie újabb 19 ha fűzes, égerlápos területtel. 2007. január 1-jétől az Erdőtelki Arborétum a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, napjainkban az Eszterházy Károly Egyetem szervezetében, folytatja tovább munkáját, amely szervesen kiegészíti a szakokhoz kapcsolódó oktató-nevelő munkát.

Hazánk legidősebb, több mint 100 évesre becsült cukorsüvegfenyője

Gazdagságát jelzi, hogy ezen a kis területen jelenleg 1200-nál is több fa, cserje és évelő növényféleség tárja elénk különböző flóraterületek varázslatos világát. A jelenlegi terület 25,5 ha, fokozottan védett, ebből 6 ha területen csodálhatják a látogatók a régi és új gyűjteményes kertet az év minden napján.

A kert növényzete: díszfák, díszcserjék, örökzöldek, évelők, vízi növények és természetesen talajtakarók.
Itt található az országban a legnagyobb, három és fél méteres cukorsüveg fenyő (Picea glauca), továbbá teltvirágú vadgesztenye (Aesculus hippocastanum 'Baumanii'), nagymagvú tiszafa (Torreya californica), ezüsttörzsű fenyő (Pinus bungeana) legnagyobb hazai példánya, sárgatermésű tiszafa (Taxus baccata 'Lutea'), téli zöld tölgy (Quercus turneri), szillevelű gumifa (Eucommia ulmoides), Saághy lucfenyője (Picea saághi). Kovács doktor jó baráti viszonyban volt a kámoni arborétum vezetőjével, az ő révén került e példány Erdőtelekre.

Gazdag a kert juharfa sorozata is. Nagy a választék a gyűjteményben az orgonák (Syringa), borbolyák (Berberis), madárbirsek (Cotoneaster) fajaiból és változataiból. Az Erdőteleki Arborétum növényanyagának összeállítása növényföldrajzi szempontból is értékes.

Különös házasság

Bizonyára többen ismerik az erdőtelki kastélyt és a mai arborétum alapját képező kertet, mint azt maguk is gondolnák. Ott játszódik ugyanis Mikszáth híres regénye, a "Különös házasság".

Megjegyzés:

*dr. Kovács József
(Tengelic, 1832. II. 11. – Erdőtelek, 1897. VIII. 6.)
Fővárosi sebészorvos-professzor; Erdőtelken földbirtokos, az ottani kastélya környékét értékes botanikus kertté alakította.
Megjegyzés t&t. dr. Turtsányi Ambrus kezétől (felvétel hátoldalán): öreg Kovács tanár.
Felvétel: 1887. Strelisky cs. és m. k. udv. fényképész Budapest Dorottya utcza 9.

**Ifj. dr. Kovács József
(?, 1860. – Erdőtelek, 1945.)
Megjegyzés t&t. dr. Turtsányi Gyula kezétől (felvétel hátoldalán): Kovács Józsi Dr. K. barátom fiatal korában. Dr. Turtsányi.
Megjegyzés t&t. dr. Turtsányi Ambrus kezétől (felvétel hátoldalán): híres fatenyésztő Erdőtelken.

Dr. Kovács József bp.-i sebészprofesszor fogadott fia, szintén orvos, de nem praktizált – az erdőtelki füvészkertet kezelte, fejlesztette, és a birtokon gazdálkodott. Mindezeket fogadott apja hagyta rá.
Felvétel: 1874. Koller Károly tanár cs. kir. udvari fényképészeti műterme Budapest V. Harminczad utcza 4.

A felvételeket Havas-Horváth András ny. okl. villamos üzemmérnök bocsátotta rendelkezésünkre a család fotóarchívumából. Dédapja, dr. Turtsányi Gyula, Heves vm. tiszti főorvosa, kapta tőlük emlékbe, aki 1885-89 között id. Kovács József sebészprofesszor mellett tanársegéd volt, korábban pedig annak nevelt fiával együtt járt a bp.-i orvosegyetemre - évtizedes barátságuk innen eredt.

Galéria

A fotóra kattintva nagyobb méretben tekinthető meg! 

< Vissza