H-3200 Gyöngyös Mátrai út 36; Telefon: +36 37 518 300; E-mail: informacio@uni-eszterhazy.hu

A gyöngyösi Károly Róbert Campus

Utolsó módosítás: 2016. november 02.

története

A felsőfokú mezőgazdasági szakoktatás gondolata a városban már 1871-ben felvetődött, amikor is a Városi Gazdasági Egyesület vezetői szőlész-borász egyetem létesítését kezdeményezték. Ez a kormányzati körök támogatásának hiányában nem valósulhatott meg. 1900-ban vincellér iskolát szerveztek, ami csak néhány évig működött, 1920-ban Felső Mezőgazdasági Iskolát hoztak létre, amely a 30-as évek végétől Gyöngyösi Római Katolikus Mezőgazdasági Középiskola néven működött tovább.

Az iskola elnevezése, jogállása és profilja többször változott: 1949-ben mezőgazdasági gimnáziummá, 1953-ban mezőgazdasági technikummá szervezték át, majd 1968-tól mezőgazdasági szakközépiskolaként működött. A felsőfokú szakemberképzés 1962-ben a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban - a kar jogelődjében - a szőlész-borász felsőfokú szaktechnikus képzéssel kezdődött. A felsőfokú technikum megszüntetése után az intézmény 1972-től 1976-ig a Kertészeti Egyetem Kertészeti és Agronómiai Főiskolai Karaként működött tovább és szőlész-borász, zöldségtermesztő, továbbá növénytermesztő szakokon kertész üzemmérnököket, illetve növénytermesztő üzemmérnököket képzett. Az intézmény 1976-tól a Gödöllői Agrártudományi Egyetem szervezetébe került Mezőgazdasági Főiskolai Kar néven. Az átszervezés profilváltással is járt: a szőlész-borász, zöldségtermesztési és növénytermesztési szakos képzés fokozatosan megszűnt és az 1976/77-es tanévben megkezdődött az oktatás üzemszervezési szakon, növénytermesztő, állattenyésztő és kertészeti szakirányokon. 1987-ben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen Gazdaság- és Társadalomtudományi Kart hoztak létre, amelynek keretében a gyöngyösi főiskolai kar átalakult Vállalatgazdasági Üzemmérnöki Intézetté, a korábbi üzemszervező szakemberképzést pedig felváltotta a vállalatgazdasági irányultságú oktatás. Ez a közgazdasági jellegű tárgyak javára történő súlypont-áthelyezést jelentett.

1989-ben, Magyarországon elsőként, az intézetben engedélyezték a mai távoktatás elődjeként kísérleti levelező képzésbeindítását gazdasági mérnöki szakon. A mezőgazdasági mérnöki szakon az 1991/92-es tanévtől agrár mérnökképzés kezdődött, többek között állattenyésztési, kertészeti és növénytermesztési szakirányokon, amelyek később állattenyésztő menedzser, mezőgazdasági menedzser, környezetgazdálkodási, vidékfejlesztési, vadgazda és erdészeti szakirányokkal bővültek. Az intézmény 1993. január 1-jén ismét kari státuszt kapott, és 1999. december 31-ig a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Főiskolai Karaként működött.

A Szent István Egyetem 2000. január 1-jével történt megalakulása során, a Kormány határozata értelmében az intézmény elnevezése a képzési és kutatási tevékenység tartalmát jobban kifejező Gazdálkodási és Mezőgazdasági Főiskolai Karra változott. Az intézmény fejlesztési célkitűzéseit szem előtt tartva emelte képzési színvonalát, bővítette képzési palettáját, ezzel együtt továbbfejlesztette személyi állományát és infrastruktúráját.

A Kari Tanács 2002 decemberében az Oktatási Minisztériumnál kezdeményezte a Szent István Egyetemből kiváló, állami tulajdonú, önálló főiskola létrehozását. Ennek feltételeit megteremtve a főiskola már 1998 óta folyamatosan emelte a képzés színvonalát, bővítette képzési palettáját, fejlesztette személyi állományát és infrastruktúráját. Mindezek alapján az Országgyűlés 2003. szeptember 1-jei hatállyal önálló felsőoktatási intézménnyé nyilvánította a Károly Róbert Főiskolát, Gyöngyös első és egyetlen felsőoktatási intézményét. A 108/2003. (VII. 22.) Kormányrendelet, amely a felsőoktatási intézmények karainak felsorolásáról szóló 209/1999. (XII. 26.) Kormányrendelet módosítását tartalmazza, a Károly Róbert Főiskolán Gazdálkodási Főiskolai Kar és a Mezőgazdasági Főiskolai Kar működését 2004. január 1-jétől engedélyezte. 2006. július 1-jével a Mezőgazdasági Főiskolai Kar elnevezése Agrár és Vidékfejlesztési Karra, a Gazdálkodási Főiskolai Kar elnevezése Gazdálkodási Karra változott. 2007. január 1-jétől a főiskola szervezetében folytatja tovább munkáját az Erdőtelki Arborétum.

A főiskola a HEFOP-3.3.1-P.-2004-09-0095/1.0 „Minőség- és környezetközpontú integrált menedzsment rendszer kifejlesztése, bevezetése és tanúsíttatása az MSZ EN ISO 9001:2001 és az MSZ EN 14001:2005 szabványok szerint, és az E-learning keretrendszer bevezetéséhez kapcsolódó oktatások” projekt keretében alakította ki integrált irányítási rendszerét, amely 2007-ben a Magyar Szabványügyi Testület nemzetközileg elismert tanúsításának megszerzésével zárult. Az integrált irányítási rendszert a felsőoktatásra agrár és gazdaságtudományok képzési területen, beleértve az alap- és mesterképzést, a szakirányú továbbképzést és a felsőfokú szakképzést; az idegen nyelvi képzésre és vizsgáztatásra; valamint az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésre terjesztette ki és alkalmazza.

2007. november 8-án került átadásra a főiskola felújított és kibővített főépülete. A Károly Róbert Főiskola a 2005. évtől kezdődően három éves időtartamban a kezelésében lévő teljes oktatási épületegyüttes bővítését és felújítását valósította meg. A beruházás három területe a központi épület rekonstrukcióját és bővítését, a könyvtár bővítését és felújítását valamint az aula és a kapcsolódó területetek korszerűsítését, és a régi kollégiumi épület tanszéki munkahelyekké történő átalakítását foglalta magába.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. tv. 115.§ (19) bekezdése értelmében 2016. július 1. napján az Eszterházy Károly Főiskola és a Károly Róbert Főiskola összeolvadásával megalakult az Eszterházy Károly Egyetem, amelyhez csatlakozott a SZIE jászberényi Alkalmazott Bölcsészeti és Pedagógiai Kara. A több mint fél évszázados múlttal rendelkező felsőoktatási intézmény a gazdaságtudományok, az agrár és az informatika képzési területeken nyújt kimagasló szakmai teljesítményt napjainkban is.

Károly Róbert
Az Árpád-ház utolsó uralkodója, III. András 1301-ben bekövetkezett halála után az anarchia évei következtek. II. András uralma alatt elkezdődött birtokadományozás mindenki számára láthatóan meghozta gyümölcsét. A megerősödött hatalmú bárókat joggal nevezik kiskirályoknak: a központi hatalom gyöngesége folytán saját birtokaikon uralmuk szinte korlátlan volt. A királyi hatalom jószerivel csak az ország közepén érvényesült. Károly Róbert az Anjou-dinasztiából származott. A családalapító Károly herceg 1246-ban Provance grófja lett, majd 1265-ben megszerezte Nápoly trónját. Fiát, Sánta Károlyt összeházasította V. István leányával, Máriával. Mária a magyar koronát idősebbik gyermekének, Martell Károlynak szánta, ő azonban fiatalon meghalt, így unokája, Károly Róbert örökölte a jogokat. Károly Róbert 1299 óta Magyarországon tartózkodott. Támogatták őt az itáliai bankárok és a pápa.

Az 1301-1308-ig terjedő időszakot interregnumnak nevezzük, jóllehet a királynélküliség felfogás kérdése. Királyunk már 1301-ben is volt, amikor az első számú trónkövetelőt, Károly Róbertet, a nápolyi király fiát egy kisebb csapat Esztergomba kísérte, ahol az érsek megkoronázta. Károly Róbertnek ekkoriban belső szövetségesei alig voltak, inkább a pápára számíthatott, aki viszont tőle remélte a pápaság befolyásának növekedését Magyarországon. Néhány hónappal később, augusztusban a bárók úgyszintén koronáztak, de ők Vencelt, a cseh király fiát ültették a trónra. Választásukban leginkább az befolyásolta őket, hogy a tizenkét esztendős királyfitól egyelőre nem kellett félteni hatalmukat. Igyekeztek is minél inkább elzárni Vencelt a hatalom gyakorlásától, úgyhogy apja 1304-ben haza is vitette, s a fiú egy év múlva formálisan is lemondott a magyar trónról rokona, Wittelsbach Ottó herceg javára. (A fiatal III. Vencelt egyébként 1306-ban meggyilkolták, vele halt ki a cseh államalapítás óta uralkodó Premysl-dinasztia.) Ottót 1305 decemberében koronázták meg, de szövetségesek híján végül hazament Bajorországba. Károly ellenben szövetségesekre tett szert, különösen azután, hogy a püspöki kar nagy része átpártolt hozzá. Budát csak rajtaütéssel tudta bevenni, s csupán 1308-ban sikerült a pápa követének, Gentilis bíborosnak rávennie a legnagyobb hatalmú tartományurakat arra, hogy elismerjék királyuknak.

1308-ban a pesti domonkos kolostorban királlyá választották. A királyság jelvényei azonban az erdélyi vajdánál, Kán Lászlónál voltak, s tőle kellett visszaszerezni. Csak ezután kerülhetett sor 1310-ben a koronázásra.

1311-ben Aba Amádé meghalt. A király alkalmat látott arra, hogy rendet teremtsen. Aba Amádé gyermekei azonban ebbe nem nyugodtak bele, s szövetséget kötöttek Csák Mátéval. Károly Róbert győzelmet aratott felettük 1312. június 15-én, a rozgonyi csatánál. 1321-ben Csák Máté meghalt, így uralkodói székhelyét Visegrádra teszi át. Az oligarcháktól elkobzott vagyonból a saját híveit jutalmazza meg, s így új, hozzá hű arisztokráciát hozott létre. Azonban vigyázott arra, hogy az előző kor báróihoz hasonló módon ne halmozódjon fel náluk hatalmas vagyon. A királyi várak irányítását a nagyurakra bízta, de ebből a tisztségből (honor) bármikor le lehetett váltani őket.

Károly Róbert szobor a campuson

Magyarország gazdag volt aranyban és ezüstben. Károly Róbert bevezette a bányabért (urbura), mely a kibányászott arany egytizedével, az ezüstnek egynyolcadával volt egyenlő. A király megtiltotta, hogy a nemesércet külföldre szállítsák. Az aranyat és ezüstöt az uralkodó által megszabott áron be kellett szolgáltatni. 1325-ben firenzei mintára megkezdték az aranyforint verését.
A pénzváltásból eredő haszonról nem mondhatott le a király, ezért a kamara haszna néven új adót vezetett be. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni. Innen nevezték kapuadónak is. Bevezették még a harmincadot is, mely a külföldre kivitt vagy behozott árukat vámolja meg. A harmincadot nem csak határokon, hanem nagyobb városoknál is szedték. Ilyen volt Székesfehérvár és Buda. Hogy a pénzügyeket könnyebben lehessen intézni, az ország területét 10 kamarára osztotta, és az egyes kamarákat gazdag városi polgároknak adta bérbe.

1335-ben a visegrádi királytalálkozón kereskedelmi megállapodást kötött a cseh Luxemburgi Jánossal és III. Kázmér lengyel királlyal. Bécs árumegállító joga miatt új kereskedelmi útvonalat hoztak létre. Magyarországról főleg nyersanyagot, élelmiszereket, bort, állatot és sót vittek ki, s luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, posztót és fegyvereket hoztak be. Abban is megegyeztek, hogyha III. Kázmér örökös nélkül hal meg, akkor Lajos lesz a lengyel király. Egyezményük elsősorban a Habsburgok ellen irányult. A királyi hatalom helyreállítása után az egyház befolyását is visszaszorította.
A pápai jövedelmek egyharmadát visszavette, s a megürülő püspöki birtokokat maga használta, s azokba saját embereit ültette. Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi uralkodóházzal is. Megegyezett Róbert nápolyi királlyal, hogy kisebbik fia András feleségül veszi Róbert király unokáját, Johannát. Károly Róbert egyetlen hódító szándékú hadjárata Basarab havasalföldi vajda ellen 1330-ban kudarcot vallott. Károly Róbert 1342-ben halt meg.

A nápolyi származású, franciás műveltségű, feltehetően könyvszerető Károly Róbert udvarához ma egyetlen, sokfelé szakadt kódex köthető csak. A királyi reprezentációhoz méltó kötetnek a Vatikáni Könyvtárban, az Ermitázsban és Amerikában őrzött részeit Levárdy Ferenc egyesítette egy fakszimile kiadásban Magyar Anjou Legendárium címmel.
A Legendárium valójában egy lenyűgöző képeskönyv, melynek képes történetei a 13. századi dominikánus, Jacobus de Voragine népszerű legendagyűjteményét, a Legenda aureát illusztrálják. A magyar programadó a legendákat a szentek hierarchiája szerint rendezte el, s a megfelelő helyekre beillesztette a magyar szentek festett legendáit is. A képek megértését néhány szavas feliratok (titulusok) segítik. A műfajában is páratlan kódex vagy Itáliában, vagy Magyarországon készült, mindenesetre itáliai miniátorok közreműködésével.

Gyöngyös címere

Károly Róbert és Gyöngyös
Gyöngyös a várossá alapításának 650. évfordulója alkalmából 1984-ben avatott szobrot Károly Róbertnek. A város a szobor átadásával méltó emléket állított annak az uralkodónak, aki 1334-ben városi rangra emelte őt. A Buda városával azonos jogokat és kiváltságokat élvező mezőváros a 2003/2004. tanévben, évszázadokkal később ismét emlékezetes történelmi pillanatot élhetett át: Károly Róbert Főiskola néven egy régi hagyományokkal bíró, de alapjában véve új intézménnyel gazdagodott.

A várossá válás előzménye, hogy a feudális tartományurak elleni harcban Szécsényi Farkas Tamás vezetésével a város lakói a király mellé álltak, és véget vetettek a Mátravidéken a Csák Mátéval szövetkezett és rablókká züllött Csobánkák garázdálkodásainak.

A XIV. században kapta a város azóta is használt ősi címerét, a futó farkast ábrázoló Anjou-kori címerpajzsot. A szimbolikus állat a város alapításában részt vett Szécsényi Farkas Tamás képe, a sarokban lévő csillag és félhold pedig az erdélyi vajda és a szolnoki ispán címeréből került át, mint címertöredék. Egy 1342-ben kelt oklevél nevezi először Gyöngyöst városnak.
Az Árpád-ház kihalása után a trónt öröklő Anjou Károly Róbert véres harcokban számolt le az országot uraló "kiskirályokkal". A János-fiúk a pártütő Csák Máté oldalán harcoltak az 1312-es Rozgonyi csatában, ahol egyikük életét vesztette, a többieket Károly Róbert megfosztotta birtokaiktól. Gyöngyöst és környékét 1327-ben saját hívének, Kacsics nembeli Szécsényi Farkas fia Tamás erdélyi vajdának, szolnoki ispánnak adta. Tamás további szolgálataiért a király Gyöngyöst Buda városéval azonos kiváltságokkal ruházta fel és oppidum (mezővárosi) rangra emelte 1334-ben. Ahhoz is hozzájárult, hogy Tamás vajda és örökösei a várost falakkal, tornyokkal, bástyákkal erősítsék meg. A Károly Róbert által karddal egyesített és bölcsességgel megreformált Magyarország nemzetközi tekintélynek örvendett. Az uralkodó a történelem arcképcsarnokában nemzetközileg tekintélyes, céltudatos, következetes politikusként van jelen.

 


< Vissza